A figyelmeztetéstől a vidám rabságig

Két nagyon aktív napot tudhat maga mögött a kaposvári Megyei és Városi Könyvtár a Kaposvári Rendőrkapitányság közreműködésével.  Múlt héten lezárult  A magyar rendőrség napja alkalmából meghirdetett előadás- és foglalkozássorozat. Az esemény egyik legnagyobb erénye talán az volt, hogy nagyon széles körű közönséget vonzott. A kisiskolásoktól a középiskolásokon át egészen az időskorúakig terjedt a meghívott (egyúttal valamiféle veszélyre figyelmeztetett) vendégek köre.

Míg egy kicsit a gyerekek  (de leginkább a fotósok) és ezáltal persze a szervezők is az elmaradt kutyás bemutató miatt bánkódtak, mi összegeztük az elhangzottakat.  Beszámolónkkal egy keveset szeretnénk feleleveníteni az élményből és a kapott hasznos információkból egyaránt.

Kezdjük mindjárt az eseménysorozat végén, a legkisebbekkel, akik a közlekedésbiztonsági tesztek megoldása mellett végigjárhatták a rabosítás folyamatát is. Kéz- és ujjlenyomataiknak nagy sikere volt a gyerekkönyvtárban. 

A kamaszok már kevésbé mosolyoghattak, sem az internet veszélyeiről szóló, sem pedig a drogpevenciós előadás nem szolgált ennyi „élvezettel”. Annál inkább hasznos információkkal, és ami fontos: döbbenettel.

„A háló eszköz és nem cél. Nem te vagy őérte, hanem ő érted.” –  hangzott el Méhes Dóra 11–14 éveseknek szóló előadásában. A huszonéves rendőr hadnagy elsősorban arra ösztönözte a gyerekeket, hogy amennyiben internetet használnak, annak mindig legyen nagyon pontos célja. Az előadást hallgató közel 100 gyerek arcára kiülő megszeppenés pedig azt igazolta, hogy nem hiábavaló a figyelmeztetés, amikor adatlopásról vagy az internetre feltöltött képek öncélú felhasználásáról van szó. Az internetes vásárlás kézenfekvő veszélyei mellett hasznos volt annak tudatosítása is, hogy milyen könnyen találhatja magát valaki társkeresők hálójában, miért is fontos, hogy tudjon valaki arról, kivel ismerkedtünk meg a hálón, pontosan mikor és hová megyünk vele randevúzni. Mindezek mellett meglepetést leginkább mégis az okozhatott a hallgatóságnak, hogy akaratunkon kívül (tudatlanságból) milyen könnyen válhatunk bűncselekmény részeseivé. Gondolunk itt a legártalmatlanabbnak tűnő sértett bejegyzésekre a fórumokon és a közösségi oldalakon, az engedély nélkül feltöltött, másokat ábrázoló képekre. Apróságnak tűnő indulat is eredményezhet rágalmazásnak vagy becsületsértésnek minősülő bűnesetet. (A megkérdezett gyerekek között volt is, aki élt már át hasonlót.) Ugyanígy problémát okozhat a meggondolatlan CD- és DVD-másolás is, ami szerzői jogokat sérthet, de szélsőséges esetben bajba kerülhetünk bombareceptek vagy önkényuralmi jelképek letöltése és továbbítása miatt is. A bűnsegéd és bűnrészesség fogalma valószínűleg új volt a fiataloknak ebben a szövegkörnyezetben.

Hasonlóképp körüljárta ezt a témát Jávorszkiné Molnár Magdolna alezredes is a középiskolásokkal való drogprevenciós beszélgetése keretében, illetve tőle egész pontos definíciókat, szabályokat is tanulhattunk a büntethetőségről, a lopás és rablás közti különbségről, a testi sértésről. Megtudhattuk többek között, hogy a vagyon elleni bűncselekmény a leggyakoribb ebben az életkorban (a hallgatóság rongálásra, testi sértésre, járműlopásra tippelt), illetve, hogy a lányok mostanság agresszívebbek, viszont betörés esetén pontosabbak, tehát eredményesebbek is.  Szintén szó esett a közösségi oldalakon megjelenő rágalmazásról, és fontos tanulságként hangzott el, hogy az internetre feltöltött képnek, szövegnek mindig nyoma marad, amit a szolgáltató köteles kiadni egy büntetőjogi eljárás során.

A szorosabb értelemben vett drogprevenció annyiban már most sikeresnek mondható, hogy az ott ülő gyerekek hihetetlenül nyitottak voltak a beszélgetésre, saját élményeik, ismereteik megosztására. Igaz, amikor az alezredes asszony megkérdezte: „Ki drogozott ma már?”, zavart csend ült a teremre. (Pedig leginkább nekünk, szertartásosan kávézó felnőtteknek volt e téren takargatnivalónk.) A drog és a kábítószer közötti különbség érzékeltetése után sarkalatosnak tűnt annak tisztázása is, hogy milyen kábítószerrel kapcsolatos cselekedeteknek van büntetőjogi következménye, hogyan zajlik a bizonyítás, milyen eljárások léteznek, és nem utolsósorban, hogy a kábítószerezés milyen mellékhatásokkal, következményekkel járhat. Az egyik legfontosabb figyelmeztetés talán arra vonatkozott, hogy a szórakozóhelyeken akaratunkon és tudtunkon kívül is a kábítószer áldozataivá válhatunk. (A hírhedt ’Dzsina’ nevű szerből elég egy csepp is a táncoló lány poharába ahhoz, hogy másnap ne tudja, hol járt, ki bántotta.)

Végül pedig essék szó az idősebbek védelméről is. Méhes Dóra, bűnmegelőzési tanácsadó előadásában elmondta, hogy az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma valószínűleg azért nő manapság ugrásszerűen akár fél év alatt is, mert ez a korosztály (a kifejezés legnemesebb értelmében) egy „más világból” maradt nálunk. A jelenlévők mindenesetre kézzelfogható segítséget kaphattak nemcsak a bűncselekmények megelőzéséhez, de az áldozatsegítési program bemutatása révén akár a talpra álláshoz is. Az pedig mindenképpen biztató, hogy a kistáskán és az esernyőn kívül egyéb védekező eljárások is léteznek. (Már csak azért is, mert megtanultuk, hogy ha nagyobb erővel védekezünk, mint amekkora erejű a támadás, könnyen elkövetőkké válhatunk!)