A múlt évben „anyaggyűjtőként” is részesei lehettünk egy Kaposvár környéki kisiskola március 15-i megemlékezésének. Műsoruk kivételesen nem a fővárosi eseményeket dolgozta fel, hanem saját iskolai névadójuk, Nagy István szabadságharc utáni mártírhalálának okait, helyi körülményeit. A gyerekek korabeli ruhákba öltözve egy pillanatra megélhették a falu templomdombján megpihenő 48-as sereg vívódásait, szívesen játszották el Noszlopy Antal, Noszlopy Gáspár, de még inkább a helybéli Nagy István tanító és felesége, Anna szerepét. A falu temetőjében álló öreg fa pedig (a tanító kivégzésének vélt helyszíne, amelynek sajnos azóta csak a fényképét őrizzük) ott, akkor valódi szimbólumává válhatott a nemzeti ünnepnek.
Idén meg kell, hogy valljuk, egy kicsit irigyek vagyunk. Milyen jó Budapestnek, akinek van saját Landerer–Heckenast-féle nyomdagépe! De milyen jó az 1200 lelkes Jutának is, ahol a gyerekek számon tartják már, hogy mikor, melyik földterületen vonultak át 48-ban a csapatok…
Ajánljuk hát a somogyi ünneplők figyelmébe a Megyei és Városi Könyvtár Somogyi Gyűjteményét, amely segítség lehet abban, hogy a nemzeti ünnep a nagy eszmék felidézése mellett mindenkinek a „saját” megemlékezése is lehessen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése