2013. március 18., hétfő

„Könyvtárak a változások időszakában” – Sörény Edina előadása Kaposváron

Sörény Edina „Könyvtárak a változások időszakában” címmel főbb pontokban a könyvtári rendszer jogszabályi hátterének változásairól, a szervezeti átalakulásokról, a szakfelügyeleti rendszer megújulásáról és az új könyvtári stratégia megfogalmazásának esedékességéről tartott előadást 2013. február 5-én a kaposvári megyei könyvtárban.


Elmondta, hogy az ágazati irányítás kiemelt feladatának a jogszabályalkotást, a stratégia megfogalmazását, a fejlesztési koncepció kidolgozását és a szakfelügyeleti rendszer működtetését tekinti. (Utóbbi esetében egy hétéves lezárt ciklus után kívánják a rendszer átgondolását.) Hangsúlyozta, hogy az ágazati célok megvalósításának feltétele többek között a kormányprogram és az ágazati program együttes, koordinatív kezelése.
A jogszabályi háttér módosulása kapcsán a kulturális intézményrendszer átalakulásáról, az új múzeumi szabályozásról, a módosuló könyvtári és közművelődési szabályozásról és a levéltári rendszer teljes átalakulásáról beszélt. (A levéltárak kapcsán említette a legnagyobb változást: ezek ezentúl egy országos szervezeti központtal – Magyar Nemzeti Levéltár – működnek, ezzel megszűnik a levéltárak megyei központúsága.)

A könyvtárakra vonatkozóan egészen konkrét jogszabályi változásokat is sorolt az EMMI tanácsosa, így az 1997. évi CXL-es (kulturális) törvény módosításait. Ennek egyik fontos pontja, illetve a változtatás célja, hogy a nyilvános könyvtárakra vonatkozó kötelező feladatok megjelenjenek az alapító okiratokban is.
A törvény a nyilvános könyvtári ellátás feltételeként, mostantól garantálja az országos dokumentumellátási rendszer működését, vagyis a könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartását együttesen megvalósító MOKKA adatbázis  és az erre épülő ODR elektronikus szolgáltató központ működtetését. (Előbbit az OSZK feladataként, utóbbit a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár központi koordinációjával.) Vitatható újdonságként könyvelhetjük el viszont, hogy a Magyar Nemzeti Digitális Archívumot (MaNDA) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felügyelete alól a Miniszterelnökség alá helyezték át, vagyis működtetése mostantól nem a kulturális tárcához tartozik.

További jogszabályváltozás a könyvtári rendszer szolgálatában a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLCCCIX. törvény módosítása, amely szerint a nyilvános könyvtári ellátás a helyben biztosítható közfeladatok körében kiemelt helyet kapott. 
Ezt támasztja alá, hogy a települések könyvtári ellátásának biztosítása – a kulturális törvény szerint – továbbra is a települési önkormányzatok kötelező feladata maradt. Ennek már csak kétféle módon tehetnek eleget a falvak: önálló intézmény működtetésével (ezzel többnyire szerepelnek a Könyvtári Intézet által gondozott Nyilvános könyvtárak jegyzékén),  illetve a megyei könyvtár könyvtárellátási szolgáltatásainak igénybevételével. Utóbbi esetén „a települési önkormányzat megállapodást köt a megyei könyvtárral, és az igénybe vett szolgáltatások fogadására alkalmas könyvtári, információs és közösségi hely elnevezésű könyvtári szolgáltató helyet működtet”. (A változás ebben az esetben nemcsak az, hogy önkormányzatok mostantól nem társulhatnak egymással a feladat ellátására, hanem az is, hogy az ellátórendszeri szolgáltatás nem kérhető már városi könyvtáraktól.)

Talán ezek azok a törvényi rendelkezések, amelyek a leglátványosabb szervezeti átalakulásokat eredményezik a könyvtárakban, ezeknek többsége pedig leginkább a megyei könyvtárakat érinti. 
Újdonság például a gazdálkodási besorolások terén, hogy a megyei könyvtárak önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként kell, hogy szerepeljenek, vagyonkezelői ugyanis a tevékenységüket biztosító vagyonnak. (Állami feladatok ellátását – mint a kistelepülési ellátórendszerek működtetését – tudja így garantálni az állam forrás-hozzárendeléssel.) Ezzel együtt a megyei könyvtárak a megyei, majd a kormányhivatalok fennhatósága alól átkerültek a megyeszékhelyek, vagyis a megyei jogú városok fenntartása alá. (Az ingatlanok az állam, az egyéb könyvtári vagyon az önkormányzatok tulajdonába kerültek.) Ez a döntés érinti a megyeszékhelyeken működő városi könyvtárakat is, hiszen a rendelkezés célja többek között az, hogy megszüntesse a szolgáltatásbeli párhuzamosságokat, az elmozdulás irányára pedig az a javaslat, hogy a városi könyvtárak olvadjanak be a megyei könyvtárakba. (Ezek az integrációk mostanra többségében meg is valósultak.)

Sörény Edina előadása természetesen érintette a nyilvános könyvtárakra vonatkozó egyéb integrációs lehetőségeket is. Többek között elvárt, hogy a 15 ezer fő feletti lakosságszámú városokban a nyilvános könyvtári ellátást önálló intézményi keretek között biztosítsák, nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmények összevonása más intézménnyel csak szakmai vagy jelentős gazdálkodási előnyök esetében indokolt. Az ilyen intézményi átszervezésekhez a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni. Nem sokkal később a törvényből az is kiolvasható, hogy a települési könyvtár elláthat közművelődési feladatokat, de fordítva mindez nem egyértelmű. 15 ezer fő lakosságszám alatti településeken az integráció megoldható a feladatellátás veszélyeztetése nélkül, de ezekben az esetekben fontos hangsúlyt kell kapnia a vezető alkalmasságának, vagyis a kötelező feladat (könyvtár) prioritásának. 

Mivel a szervezeti átalakulások sikere nagyrészt a finanszírozáson múlik, Sörény Edina előadása a könyvtárak változó anyagi bázisait is érintette. Ezeket a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény határozza meg, illetve az ehhez kapcsolódó Támogatási rendelet, amelynek az előadás idején még csak a címe volt végleges.
A költségvetési törvény külön nyilatkozik a megyei könyvtáraknak járó támogatások 2013. évi összegéről (Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár: 100,8 millió Ft), a helyi önkormányzatokról szóló fejezetben pedig a települési önkormányzatok kulturális támogatásáról. Újdonságként és tulajdonképpen vívmányként kell megélnünk, hogy a településenként erre szánt évi 1140 Ft/fő fajlagos összeg immár nevesítetten a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgálja.
Mindezeken felül a KSZR (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) kapcsán összesen 17 milliárd forintnyi kiegészítő támogatás áramlik az ágazatba, amely a megyei könyvtárak között oszlik meg, az általuk 2012. december 31-éig megkötött kistelepülési szolgáltatási szerződések számának megfelelő arányban. Fontos szigorítás – a kistérségi mozgókönyvtári normatíva elszámolásához képest –, hogy ezúttal felhasználási tervezet, majd beszámoló garantálja a célszerű elköltést, a megmaradt (esetleg rossz helyre csoportosított) összegeket vissza kell fizetni.
Ez a finanszírozási rendszer komolyabb dilemmát azoknak az 5000 fő alatti lélekszámú falvaknak okozhatott az elmúlt év végén, amelyek korábban önálló könyvtárakat működtetek, nem pedig szolgáltató helyeket. Azok az önkormányzatok ugyanis, amelyek nyilvános könyvtárat intézményként tartanak fenn, csak az évi 1140 Ft/fő célzott összeget vehetik igénybe. Azok a kistelepülési könyvtárak pedig, amelyek feladták a szakmai önállóságukat, könyvtári szolgáltató helyekké váltak, ezen a fajlagos összegen felül részesednek – szintén a lakosságszámuktól függően – az átlagosan évi egymillió forint értékű könyvtári szolgáltatásban is.

A KSZR működtetésében várható minőségi változásokat azonban nemcsak a forrás-átcsoportosításoktól várja a szakma, erre Sörény Edina a KSZR-rendelet megemlítésével utalt. Ennek tervezete az előadás idején még nem volt publikus, annyit azonban elárult róla az EMMI tanácsosa, hogy a KSZR-koncepció megvalósítási mikéntjének törvényben való rögzítése körül még nagyon sok vita van. Még akkor is, ha mindenki elismeri, hogy az országban kialakult sokféle gyakorlat valamilyen szintű egységesítésére szükség van. Annyi mindenesetre tudható, hogy a készülő rendeletnek nem célja a városok kirekesztése az ellátórendszerekből, de azok pontos szerepe és a megyei könyvtárakkal való együttműködési lehetőségeik még homályosak voltak az előadás idején. Szintén nem volt még tisztázott az iskolai könyvtárak és a KSZR kapcsolata sem.

És hogy a könyvtári rendszer valóban beváltja-e ebben a formában a hozzá fűzött reményeket, azt a megújult minőségi szakfelügyeleti eljárás fogja eldönteni, amelyet a módosított 14/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet a könyvtári szakfelügyeletről szabályoz.

Végül a könyvtárak megújulás előtt álló stratégiai feladatairól is esett néhány szó, hiszen a szakma új stratégiai ciklus előtt áll. A stratégiai tervezés azért is fontos (május végéig), mert a jövőben azok a területek juthatnak uniós pályázati forrásokhoz, amelyek elfogadott (a kormány jóváhagyásával bíró) stratégiával rendelkeznek. A főbb fejlesztési irányokról, beavatkozási pontokról inkább csak hívószavakban beszélt az előadó. Ilyenek voltak: élethosszig tartó tanulás; társadalmi hátrányok átörökítését csökkentő, társadalmi felzárkóztatást segítő kulturális szolgáltatások; területi egyenlőtlenségek felszámolása; IKT-fejlesztés; innovatív és kreatív ipar megalapozása kompetenciafejlesztéssel (új elemként kapcsolódás a tanórán kívüli tevékenységhez); kulturális örökség megőrzése.

Összegzésképpen elmondható, hogy Sörény Edina előadása részletes, pontos képet festett a könyvtári átalakulásokról, amelyeket talán két szempont határoz meg leginkább: a szakmaiság prioritása (forrás-összpontosítással, feladatfinanszírozással), illetve  a kormányzati (miniszteri) vélemény, jóváhagyás fontossága, például intézmények átszervezésénél, magasabb vezetők kinevezésénél, stratégiai tervezésnél.

(GSZS)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Követés